Regisztráció itt
A Katar-gate alapjaiban rázta meg az Európai Uniót. Mintha egy kémfilm lenne, úgy szerepeltek a botrányban választott tisztségviselők, pénzzel teli bőröndök, letartóztatások, vallomások és az ígéret, hogy még több embert le fognak leplezni.
A középpontban állítólag Katar áll, amely országgal szemben az a vád, hogy pénzügyi befolyását saját érdekeinek előremozdítására, és az EU-val kötött kedvező üzletek bebiztosítására használta fel. De itt nem csupán a külföldi szereplőkről van szó. A botrány rávilágított arra, hogy a befolyásolások hálózatában központi szerepet játszanak az NGO-k. Egyesek bírálják őket, sokkal nagyobb átláthatóságot követelve a finanszírozásukban és a tevékenységükben. Mások szerint pedig az egész nem más, mint boszorkányüldözés, amellyel a valódi problémákról akarják elterelni a figyelmet.
Amikor a korrupciós botrány először kirobbant, az Európai Bizottság megnyugtatta a közvéleményt, hogy az ilyen ügyektől védve van, mert szigorúbb szabályok vonatkoznak rá, mint a Parlamentre. Azonban a közelmúltban napvilágra került ügyekkel a Bizottság is belekeveredett a botrányba. A legmegdöbbentőbb az volt, hogy a Bizottság egy magas rangú tisztviselője ingyen utazott a Qatar Airways légitársasággal, épp amikor az alá tartozó részleg az EU és Katar közötti légiközlekedési megállapodásról tárgyalt. Mindennek tetejébe a tisztviselő maga volt a felelős a saját összeférhetetlenségi nyilatkozatának jóváhagyásááért. A botrány csúcsa az, hogy a jelek szerint az EU magas rangú tisztviselői a törvények felett állónak tekintik magukat.
Nekünk, európaiaknak kötelességünk megérteni, hogy mi áll a Katar-gate hátterében. Néhány "romlott almáról" van szócsupán, vagy valami sokkal rendszerszintűbbről? Megfelelő volt-e az EU válasza, vagy kettős mércét alkalmaztak? Mi derült ki az NGO-k szerepéről? Várhatóak még további leleplezések?
Látogasson el az MCC Brussels rendezvényére, hogy együtt megvitassuk a jelen időszerű kérdéseit! Minden nézőpontot szívesen fogadunk és megvitatunk!
Felszólalók:
- Frank Füredi professzor, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója
- Bruno Waterfield, a Times brüsszeli tudósítója