Nemzeti identitás és tömeges migráció: Értékek ütközése?

  • 18:30 - 20:00
  • 2024. December 3.
  • Renaissance Brussels Hotel, Rue du Parnasse 19, 1050 Brussels

A tömeges migráció továbbra is az egyik legégetőbb politikai kérdés, amelyet az EU tagállamainak többsége már egy évtizede képtelen megfelelően kezelni. Belgiumban és Németországban a külföldön született lakosok aránya közelíti a 20%-ot, míg Svédországban, Ausztriában és Írországban meg is haladja ezt az értéket. Milyen kilátások vannak az integrációra és arra, hogy az európai nemzetek megőrizzék értékeiket? Egyáltalán megegyezhetünk abban, hogy mibe szeretnénk integrálni az embereket, vagy abban, hogy szerintünk egyáltalán kellene-e integrálódniuk?

A viták középpontjában gyakran az áll, hogy a bevándorlók osztják-e, vagy egyáltalán szeretnék-e felvenni azoknak az országoknak az értékeit, ahová érkeznek. Számos író és politikus beszél ma már az idegen országokban született bevándorlók és befogadó országaik közötti feszültségekről és ellenségeskedésről, amelyeket a történelmi gyarmatosítástól a kortárs nyugati külpolitikáig terjedő kérdések váltanak ki. Ugyanakkor az őshonos lakosság körében egyre nagyobb aggodalom tapasztalható mind a bevándorlás, mind a közös identitás fragmentálódása miatt, amelyet a migráció idézhet elő.

Egyesek a közbiztonság miatt is aggódnak, különösen akkor, ha nincs széles körű egyetértés az alapvető erkölcsi normákban – például a nők öltözködéséhez való hozzáállásban. Ez az értékütközés mélyre hatolhat, kiterjedve a nők helyzetére, a szexuális és nemi kérdésekre, valamint olyan alapvető igazságügyi normákra, mint például a saría bíróságok szerepe. Azonban azokat, akik az iszlamizációval kapcsolatos aggodalmaikat hangoztatják, gyakran iszlamofóbnak bélyegzik.

Ez az értékütközés azonban egy másik kérdést is felvet: mik azok a feltételezett „európai” értékek, amelyekkel a migráns kultúrák állítólag konfliktusba kerülnek? A hivatalos diskurzus olyan fogalmakra összpontosít, mint a tolerancia, a multikulturalizmus vagy a kisebbségi jogok, de kevés szó esik arról, hogy mit is jelenthet németnek, franciának, hollandnak vagy akár európainak lenni. Úgy tűnik, három különböző értékrendszer ütközik: a politikai és kulturális elit által kedvelt multikulturalizmus értékei, a migráns kultúrák értékei, valamint a szélesebb lakosság nemzeti vagy hagyományos értékei. Ezeknek az értékeknek az ellentéte egyértelműen megmutatkozik az európai választások szavazási mintáiban és a populista pártok iránti támogatás növekedésében.

De vajon a társadalmaink még mindig rendelkeznek-e olyan erős és széles körben elfogadott értékrendszerrel, amely képes integrálni az újonnan érkezőket? Valaki ma egyértelműen meg tudja határozni, mit jelent németnek, franciának vagy hollandnak lenni? Vajon a kortárs tömeges migráció puszta volumene még nehezebbé teszi egy amúgy is bonyolult helyzet kezelését? Szükség van-e egy határozott értékvédelmi álláspontra? Ha igen, mely értékeket kellene védeni? És ki dönti el?

Csatlakozzon hozzánk egy beszélgetésre arról, hol tart ma Európa a migráció és értékek kérdésében. Milyen értékek köthetik össze a helyi lakosságot, az elitet és a bevándorlókat egyaránt?

Előadók:

  • Nicolas Pouvreau-Monti – a l’Observatoire de l’Immigration et de la Démographie társalapítója és igazgatója
  • Göran Adamson – szociológia docens, a multikulturalizmus és sokszínűség nemzetközileg elismert kritikusa, valamint az MCC Brussels Multiculturalism in Flames: Sweden's rude awakening című jelentésének szerzője

REGISZTRÁCIÓ