Háború a múlt ellen: Harc a történelmünkért

  • 10:30 - 18:00
  • 2024. október 16., szerda
  • Solvay Könyvtár, Leopoldpark Rue Belliard 137 1040 Brüsszel 1040 Brüsszel

REGISZTRÁCIÓ

Háború folyik a múlt ellen. Legyen szó szobrok ledöntéséről, a tananyag dekolonizációjáról vagy a kifejezések törléséről a szókincsünkből, egy kulturális keresztes hadjárat van folyamatban, amelynek célja a múlt mérgezővé tétele. A múltat ellenséges területnek ítélik, és a mérges gyűlölet célpontjává vált. Mi a tétje annak, hogy ilyen erős társadalmi szégyenérzetet keltsünk a nyugati történelemmel szemben?

Kívülről nézve a kulturális háborúk elsősorban a szexet, az abortuszt, a nemi és kulturális identitást, a szuverenitást és a faji hovatartozást érintő erkölcsi értékek körüli konfliktusoknak mutatják magukat. A szólásszabadságról, a nyelvhasználatról és az emberi kommunikáció különböző dimenzióiról szóló viták gyakran azokat a normákat és eszményeket veszik célba, amelyeket elavultnak minősítenek. E konfliktusok mögött mindig ott lapulnak a múlttal kapcsolatos versengő attitűdök.

Csatlakozzon az MCC Brussels-hoz egy úttörő nyilvános konferenciára, amely Frank Furedi ügyvezető igazgató legújabb, A múlt elleni háború című könyvének bemutatója alkalmából kerül megrendezésre: Miért kell a Nyugatnak harcolnia a történelméért. Az eseményen vezető tudósok és kulturális kommentátorok vesznek részt, hogy megértsük, milyen szembesülést vált ki a nyugati történelem ellen vívott háború.

Ez a sürgető konferencia szembesít azokkal a kulturális erőkkel, amelyek átformálják történelmünk megértését. Vezető gondolkodók és kommentátorok részvételével belemerülünk az emlékezet, az identitás és az oktatás jövője körüli kulcsfontosságú csatákba.

Szekciók

  • Keynote előadás: A múlt elleni háború
  • Csata Európa történelméért: Kelet kontra Nyugat
  • Háború a nyugati történelem ellen?
  • A bűnösség tanítása? A történelemháborúk és az oktatás

Előadók

  • Göran Adamson (szociológia docens; a multikulturalizmus és a sokszínűség nemzetközileg elismert kritikusa)
  • Rémi Brague (a párizsi egyetem középkori és arab filozófia professzor emeritusa)
  • Marie Kawthar Daouda (Oxfordi Egyetem, Oriel College)
  • Chantal Delsol (a Université Paris-Est Marne-la-Vallée professor emeritusa, a Hannah Arendt Intézet alapítója)
  • Lawrence Goldman (Oxfordi Egyetem, az újkori történelem előadója, a The Telegraph rendszeres munkatársa)
  • Laczó Ferenc (a Maastrichti Egyetem adjunktusa)
  • Máthé Áron (történész, a Magyar Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke)
  • Orbán Balázs (a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója)
  • Jorge Álvarez Palomino (a kortárs történelem és politikai gondolkodás professzora, CEU San Pablo Egyetem (Madrid).
  • Robert Tombs (a Cambridge-i Egyetem francia történelem professor emeritusa, a St John's College tagja).
  • Miroslav Vaněk (a kortárs cseh történelem és az oral history vezető történésze; a Nemzetközi Oral History Szövetség és a Cseh Oral History Szövetség korábbi elnöke).

Program

10:30

Regisztráció

11:00 - 11:10

Bevezető, Deme Katalin, MCC Brüsszel

11:10 - 11:40

Keynote előadás : A múlt elleni háború

Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója; A múlt elleni háború című könyv szerzője : Miért kell a Nyugatnak harcolnia a történelméért

11:40 - 13:00

Harc Európa történelméért: Kelet kontra Nyugat?

A múlt elleni háború a történelmi amnézia állapotát kívánja a társadalomban előidézni. Nyugat-Európában a nemzeti és történelmi szégyen mérgező narratívája szinte átírta a történelmet. A hősöket és a teljesítményeket elvetik, és a bűntudat ma már gyakran a nemzeti identitás alapját képezi. A nemzeti múlt kiemelkedő eredményei, hősiessége és nagyszerű teljesítményei a közemlékezetben bizalmatlansággal fertőzöttek.

Vitatható, hogy ezek a tendenciák kevésbé gyökeresedtek meg a közép- és kelet-európai társadalmakban. Ezek a társadalmak - ahol a múlt átírása a kommunista társadalmi ellenőrzés egyik fő pillére volt - a kommunizmus friss emlékei miatt kevésbé hajlandóak elfogadni a Nyugaton végigsöprő önutálat projektjét.

Miért ez az éles szakadék? Mi forog kockán, amikor a kollektív emlékezetünket átdolgozzák? Ez a panelbeszélgetés a Kelet és Nyugat összecsapását vizsgálja az emlékezet, az identitás és a történelmünk megértésének kérdéseiben. Vissza tudja-e nyerni a Nyugat a büszkeségérzetét, vagy tovább csúszik a történelmi amnézia állapotába?

Moderátor: dr: Jacob Reynolds, MCC Brüsszel

  • Chantal Delsol (az Université Paris-Est Marne-la-Vallée professor emeritusa, a Hanna Arendt Intézet alapítója).
  • Máthé Áron (történész, a Magyar Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke)
  • Lawrence Goldman (Oxfordi Egyetem, az újkori történelem előadója, a Telegraph rendszeres munkatársa)

13:00-14:00

Ebéd

14:00-15:30

Háború a nyugati történelem ellen?

A dekolonizációt egykor a nemzeti felszabadítás projektjével hozták összefüggésbe. Mostanra azonban az európai civilizáció örökségének démonizálására törekvő ideológiává vált. A múzeumokat felszólítják, hogy írják újra a kiállításokat, emlékműveket rongálnak meg, és Európa kulturális örökségét az igazságosság nevében széttépik. De vajon tényleg az igazságosságról van-e szó - vagy ez egy alig leplezett támadás maga a Nyugat ellen?

Miért tudott ez az ideológia ennyire megvetni a lábát a nyugati intézményekben? Mi mozgatja a mozgalmat, és mit akar elérni? Ez a panel leleplezi a dekolonizációs menetrendet, és felteszi a kérdést: mennyiben van szó a hibák helyreállításáról, és mennyiben a nyugati kultúra végleges lebontásáról?

Moderátor: dr: John O'Brien, MCC Brüsszel

  • Marie Kawthar Daouda (Oxfordi Egyetem, Oriel College)
  • Rémi Brague (a Párizsi Egyetem középkori és arab filozófia professzor emeritusa)
  • Orbán Balázs (a Mathias Corvinus Collegium igazgatótanácsának elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára)
  • Robert Tombs (a Cambridge-i Egyetem francia történelem professor emeritusa, a St John's College tagja)

15:30 - 16:00

Kávészünet

16:00 - 17:30

A bűnösség tanítása? A történelmi háborúk és az oktatás

Az iskolák a múlt elleni háború kiindulópontjává váltak. A történelemórák már nem a nemzeti örökségre való büszkeséget tanítják - hanem a bűntudatot. A gyerekeket arra nevelik, hogy kérjenek bocsánatot őseikért, miközben a Nyugat narratíváját egy unalmas, globalizált, kontextust és árnyalatokat nélkülöző történettel helyettesítik. Az Európai Parlament legutóbbi, a „történelmi tudatosságról” szóló állásfoglalásában a „többféle perspektívát” szorgalmazó törekvése csak felgyorsítja ezt a tendenciát, és a nemzeti történelmet a perifériára szorítja. De vajon tényleg tudjuk-e nevelni a következő generációt, ha elvágjuk őket a gyökereiktől? Ez a panel azt vizsgálja, hogyan vált az oktatás a történelmi tudatosság csataterévé. Mit jelent egy társadalom számára, ha a gyermekeit arra tanítják, hogy utasítsák el saját örökségüket? És hogyan szerezhetjük vissza a származásunk kiegyensúlyozott megértését?

Moderátor: dr: Joanna Williams, az MCC vendégkutatója.

  • Göran Adamson (a szociológia docense; a multikulturalizmus és a sokszínűség nemzetközileg elismert kritikusa).
  • Laczó Ferenc (a Maastrichti Egyetem adjunktusa)
  • Jorge Álvarez Palomino (a kortárs történelem és a politikai gondolkodás professzora, CEU San Pablo Egyetem, Madrid)
  • Miroslav Vanek (a kortárs cseh történelem és az oral history vezető történésze; a Nemzetközi Oral History Szövetség és a Cseh Oral History Szövetség korábbi elnöke)

17:45

Állófogadás

REGISZTRÁCIÓ

Kép: Alexander Adams