• Európa gazdaságának felszabadítása: mi tart minket vissza?
  • szeptember 24., kedd 2024
  • Thon EU Hotel

Ez az időszerű konferencia Európa gazdasági jövőjét és a nagyobb versenyképesség, termelékenység és jólét elérésének akadályait vitatja meg. A nyitó panelbeszélgetésen elmélyedünk az ipari stratégia összetettségében, megvizsgáljuk a zombivállalatok hatását, és megvitatjuk a „kreatív pusztítás” erejét. Az egységes piacról szóló Letta-jelentést követően, valamint az európai versenyképességről szóló, várva várt Draghi-jelentést megelőlegezve a konferencia megvizsgálja az Európa gyenge gazdasági teljesítményének megfordítására irányuló lehetőségeket. A „A zöld üzlet újragondolása” című ülésszak a magas energiaköltségek és az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások európai gazdaságokra gyakorolt hatását vizsgálja, és a gazdák tiltakozását és az iparosok figyelmeztetéseit követően értékeli a politikai, gazdasági és technológiai lehetőségeket az irányváltásra. A „Mesterséges intelligencia és Európa innovációs potenciáljának kiaknázása” című utolsó ülésszak a K+F-be történő alacsony szintű beruházások, az alulteljesítő tőkepiacok és az elővigyázatossági szabályozás hatását vizsgálja mind az európai technológiai startupokra, mind pedig a vállalkozások általánosságban a technológiai áttörésekből származó termelékenység javítására irányuló beruházásokra.

REGISZTRÁCIÓ 

Szekciók

  • Az európai gazdaság felszabadítása: mi tart minket vissza?
  • A zöld alku újragondolása: a megfizethetőség, a biztonság és a jólét biztosítása
  • Mesterséges intelligencia: hogyan használhatjuk ki Európa innovációs potenciálját?

A rendezvényen részt vesz a többi között

  • Matthias Bauer, igazgató és vezető közgazdász, Európai Nemzetközi Politikai Gazdaságtani Központ (ECIPE)
  • Thomas Fazi, író, kutató és újságíró, az MCC Brussels „The silent coup: the ever-expandering scope of the European Commission and the consequences for democracy” című jelentésének szerzője.
  • Alexander Horn, a „Die Zombiewirtschaft - Warum die Politik Innovation behindert und die Unternehmen in Deutschland zu Wohlstandsbremsen geworden sind” című könyv szerzője.
  • Kovács-Dobák Géza - állami támogatások és ipar szakértője, Magyarország Gazdasági Minisztériuma - Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóság (kirendelt nemzeti szakértő).
  • Phil Mullan, a „Kreatív pusztítás: Hogyan indítsuk el a gazdasági reneszánszot? Globalisták, nacionalisták és elégedetlenségük”.
  • Dorien Rookmaker, hivatásos kockázatkezelő, az Európai Parlament korábbi tagja, az ECON és TRAN bizottságok tagja, a Közvetlenebb demokrácia holland politikai mozgalom alapítója.
  • Keith Teare, szilícium-völgyi vállalkozó, a SignalRank Corporation vezérigazgatója.
  • Beatrice Timgren európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) tagja, ECR (Svéd Demokraták).

Részletes program

12:30-13:15

Regisztráció és ebéd

13:20

Köszöntő

13:30-15:00

Európa gazdaságának felszabadítása: mi tart minket vissza?

A legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy Európa nem használja ki gazdasági potenciálját. Európa számos világelső iparággal és élvonalbeli tudósokkal és technológusokkal rendelkezik. A növekedés mégis lassú, az új technológiák gyakran visszamaradnak, és az új iparágak gyakran inkább a világ más részein fejlődnek. Mi tartja vissza Európát? A magas energiaköltségek, az alacsony termelékenységnövekedés, a K+F-be történő beruházások alacsony szintje és az alulteljesítő tőkepiacok mind olyan kulcsfontosságú akadályok, amelyekkel az EU tagállamaiban foglalkozni kell. Mások a komoly ipari stratégia hiányáról vagy az úgynevezett „zombi vállalatok” terhéről beszélnek, amelyek az olcsó adósság vagy állami támogatás által életben tartott rossz vállalkozások. Szüksége van-e Európának egy kis „kreatív rombolásra”, hogy a gazdaság újra mozgásba lendüljön?

Uniós körökben sok vita összpontosul arra, hogy ki kell terjeszteni az egységes piacot, hogy az európai vállalatok számára jobb lehetőségeket biztosítson. Ugyanakkor azt is mondják, hogy az egységes piac a bürokráciába burkolja a vállalatokat, és megakadályozza a tagállamokat abban, hogy nemzeti szinten ésszerű beruházásokat hajtsanak végre.

Az egységes piacról szóló Letta-jelentést követően és az európai versenyképességről szóló, várva várt Draghi-jelentés előtt milyen lehetőségek vannak Európa gyenge gazdasági teljesítményének megfordítására? Ez a vita lehetőséget kínál arra, hogy új ismeretekre tegyen szert, és hozzájáruljon az Európa gazdasági potenciáljának felszabadításáról szóló beszélgetéshez.

  • Matthias Bauer, igazgató és vezető közgazdász, Európai Nemzetközi Politikai Gazdaságtani Központ (ECIPE).
  • Kovács-Dobák Géza - állami támogatások és ipar szakértője, Magyarország Gazdasági Minisztériuma - Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóság (kirendelt nemzeti szakértő).
  • Phil Mullan, a „Kreatív rombolás: Hogyan indítsuk el a gazdasági reneszánszt” és ”A konfrontáción túl: Globalisták, nacionalisták és elégedetlenségük”.
  • Dorien Rookmaker, hivatásos kockázatkezelő, az Európai Parlament korábbi tagja, az ECON és TRAN bizottságok tagja, a Közvetlenebb demokrácia holland politikai mozgalom alapítója.

15:00-15:15

Kávészünet

13:15-16:30

A Green Deal újragondolása: a megfizethetőség, a biztonság és a jólét biztosítása

A 2019. decemberi elindítása óta, amikor von der Leyen európai biztos Európa „ember a Holdon” pillanatának nevezte, az uniós zöld alku jelentős viták forrásává vált, különösen a 2024. júniusi európai parlamenti választások előtt. Mezőgazdasági termelők tízezrei tüntettek a tagállamokban a bénító környezetvédelmi előírások miatt, a vállalkozások erőteljesen érveltek amellett, hogy a túlzott zöld bürokrácia és a magas energiaárak miatt Európa nem vonzó és nem versenyképes hely a letelepedés szempontjából, miközben sok polgár küzdött otthona fűtési költségeivel. A Zöldek/EFA az EP-választásokon arányosan több mandátumot veszített, mint bármely más képviselőcsoport, de mivel hozzájárultak ahhoz, hogy von der Leyen második ciklusra is biztos lehessen a Bizottságban, azt állítják, hogy az új elnök elkötelezte magát a Zöld Megállapodás folytatása mellett.

Válaszul az üzleti szféra nyomására - például az európai ipari alkuról szóló antwerpeni nyilatkozatra - von der Leyen vállalta, hogy második mandátuma elején új „tiszta ipari alkut” vezet be, amelynek célja, hogy a beruházásokat az infrastruktúrára és az iparra irányítsa, és segítse az ipart abban, hogy „a tiszta acéltől a tiszta technológiákig mindenben piacvezető legyen”. Mi a valóság a retorika mögött? Tud-e Európa a tiszta technológiák terén előretörni, amikor más ágazatokban olyan nagy a lemaradása? Mi a helyzet azzal, hogy az EU környezetvédelmi szabályozása az innováció ösztönzője vagy a kreativitás és a kockázatvállalás gátja? Megvan-e a politikai akarat a pályamódosításhoz?

  • Thomas Fazi, író, kutató és újságíró, az MCC Brussels „A csendes puccs: az Európai Bizottság egyre bővülő hatásköre és a demokrácia következményei” című jelentésének szerzője.
  • Alexander Horn, a „Die Zombiewirtschaft - Warum die Politik Innovation behindert und die Unternehmen in Deutschland zu Wohlstandsbremsen geworden sind” című könyv szerzője.
  • Beatrice Timgren európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) tagja, ECR (Svéd Demokraták).

16:40-17:55 

Mesterséges intelligencia: hogyan használhatjuk ki Európa innovációs potenciálját?

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. Bár az EU lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest a mesterséges intelligencia fejlesztésében, mégis arra törekszik, hogy a digitális technológiák terén globális szabályalkotóvá váljon. Mivel egyesek aggályosnak tartják az olyan mesterséges intelligencia alapú technikákat, mint a profilalkotás, a célzás, a választási manipuláció és a dezinformációs kampányok, az eurokraták az EU AI-törvényt a világ első átfogó jogi keretrendszereként ünnepelték. Ugyanakkor továbbra is kétséges, hogy az európai vállalkozások képesek lesznek-e felzárkózni a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának üteméhez.

Vajon az európai vállalkozások képesek lesznek-e leküzdeni a szigorú szabályozási környezet által támasztott kihívásokat, hogy versenyképesek maradjanak a globális színtéren? Mark Zuckerberg és Daniel Ek, a Facebook és a Spotify vezérigazgatói nemrégiben nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatban figyelmeztettek arra, hogy „a születőben lévő technológiák, például a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia elméleti ártalmainak megelőző szabályozása megfojtja az innovációt”, és „Európa kockázatkerülő, összetett szabályozása megakadályozhatja, hogy kihasználja a nagy téteket, amelyek nagy hasznot hozhatnak”. Mások üdvözlik, hogy az EU megpróbálja megteremteni a közvélemény bizalmát a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a jövőbeni irányt úgy alakítja, hogy a közjavak maximalizálása és a káros és előre nem látható következmények minimalizálása érdekében.

Az EU szabályozással kapcsolatos kockázatkerülő megközelítésével kapcsolatos kérdések mellett az ipar más hátrányokra is figyelmeztet, többek között a beruházások elmaradására és a méretezhetőségi problémákra, amelyek akadályozhatják az innovációt. Ahogy egy szilícium-völgyi vállalkozó megjegyezte, az európai innovációt hátráltatja, hogy „minden szakaszban hiányzik a valódi kockázatot kereső tőke”, ami a kockázatkerülés szélesebb körű problémájára utal. Csatlakozzon hozzánk, hogy részt vehessen az arról szóló vitában, hogy Európa mennyire hajlandó befektetni a mesterséges intelligenciába, és hogy az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megfojtja-e az innovációt, vagy segít-e úgy alakítani a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát, hogy az a lehető legnagyobb mértékben jótékony hatású legyen?

  • Keith Teare, szilícium-völgyi vállalkozó, a SignalRank Corporation vezérigazgatója.

17:55

Záró megjegyzések

18:00-19:00

Állófogadás

REGISZTRÁCIÓ