Olvasási idő: 5 perc
Az európai lakásválság, talán minden más kérdésnél jobban, hatalmas jéghegyként húzódik meg politikai tájképünk felszíne alatt.
Az MCC Brussels új jelentését Austin Williams és Zhanet Mishineva írta, akik feltárják mi áll az egész EU-ban tapasztalható lakásválság mögött A kereslet ugrásszerűen nő, a lakásépítés mégis elmarad. A 7,6 millió fős építőipari munkaerő és a bezárást követő helyreállítási erőfeszítések ellenére a hajléktalanság továbbra is riasztó arányban fennáll - 2022-ben 900 000 ember marad fedél nélkül.
Míg az olyan kihívások, mint a népességnövekedés, az infláció és a tervezési korlátozások szerepet játszanak, ez a jelentés egy kevésbé tárgyalt tényezőre összpontosít: a fenntarthatósági politikák és a környezeti korlátozások hatására. Mivel Európa a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyságot helyezi előtérbe, ezek az intézkedések jelentős költségekkel járnak, különösen a szegényebb régiók számára.
Ez a jelentés azt vizsgálja, hogy ezek a környezetvédelmi kezdeményezések hogyan alakítják a lakások elérhetőségét, összehasonlítva a gazdagabb nemzetekre gyakorolt hatásukat a kelet- és dél-európai országokkal.
Néhány kulcsfontosságú tény:
- Az EU-ban mintegy 7,6 millió ember dolgozik az építőiparban (az összes uniós foglalkoztatott 4%-a), és bár a koronavírus-járvány okozta lezárások következtében 435 000 építőipari munkahely szűnt meg, ez továbbra is jelentős termelőerőt jelent;
- Az Egyesült Királyságban az egyik ingatlanszakértő, a Jones Lang LaSalle előrejelzése szerint 2023 és 2028 között összesen 720 000 lakás fog hiányozni, ami „egyre súlyosbodó ellátási válságba sodorja az Egyesült Királyságot”;
- A Savills 10 évvel ezelőtti felmérése szerint az európai átlagos lakásméret 96 m², a legtágasabb lakások Hollandiában 106,7 m²-esek, a legtágasabbak pedig Dániában 115,6 m²-esek;
- Hollandiának évente mintegy 75 000 lakást kell építenie, hogy kielégítse az igényeit. Ezt a célszámot azonban 2019-2020-ban jelentősen, 40 százalékkal csökkenteni kellett, mivel csökkenteni kell az építőiparhoz kapcsolódó nitrogénkibocsátást;
- A német kormány azt mondta, hogy évente 400 000 új lakást fog építeni, de ennek a mennyiségnek csak a felét sikerült megvalósítania. Jelenleg mintegy 600 000 olyan lakás hiányzik, amelyre nagy szükség lenne, és ez a hiány 2027-re várhatóan 830 000-re emelkedik;
- A demográfiai helyzetet bonyolítja, hogy az elmúlt években jelentős számú bevándorló érkezett az európai tagállamokba, és az EU lakosságának 1,6 százaléka (hétmillió fő) jelenleg menekültnek minősül. Németországban például jelenleg 2,6 millió menekült és „egyéb nemzetközi védelemre szoruló személy” él;
- A nem uniós bevándorlók mintegy 9,1 százaléka az építőiparban dolgozik, segítve ezzel a nagyon szükséges otthonok építését, de segítve azok elfoglalását is;
- Németországban állítólag 800 000 lakásból van hiány, és tavaly mindössze 245 000 lakás épült, 2024-re mégis 266 224 nem dokumentált bevándorló érkezik Németországba évente, ami 33,4 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest;
- Az EU a tagállamok lakásépítési célkitűzéseihez „fenntartható építési” mandátumokat rendel, és megköveteli, hogy 2030-tól minden új épületnek nulla károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie. A meglévő lakóépületekre is korlátokat szab, megkövetelve, hogy azonnal kezdjék meg a felújítási munkálatokat, hogy 2030-ig 16 százalékkal, 2035-ig pedig 20-22 százalékkal csökkentsék a házak energiaterhelését.
A jelentés szerzőiről:
Austin Williams építész, a Future Cities Project igazgatója és a Penguin Classics 100 Artists Manifestos című könyvében szereplő mantownhuman kiáltvány alapítója. A China's Urban Revolution és az Új kínai építészet című könyvek szerzője: Twenty Women Building the Future (Húsz nő építi a jövőt). További könyvei közé tartozik: A haladás ellenségei: A fenntarthatóság veszélyei, A közösség jövője: Nagymértékben eltúlzott halálról szóló jelentések és A város csábítása: A nyomornegyedektől a külvárosokig. Williams jelenleg a londoni Kingston School of Art építészeti és szakmai gyakorlat posztgraduális diplomaprogramjának kurzusvezetője, valamint a kínai Szucsouban található XJTLU Egyetem tiszteletbeli kutatója.
Zhanet Mishineva építész, több mint öt éve Londonban gyakorol. A Clive Chapman Architects társigazgatója, és különböző léptékű lakó- és kereskedelmi projekteket vezet Londonban és Windsorban a RIBA Work valamennyi munkafázisában. Bulgáriából származik, és építészmérnöki diplomáját a Cardiffi Egyetem Welsh School of Architecture (WSA) szakán szerezte, majd a Kingston Egyetemen szerzett diplomát. Jelenleg M. Arch oktatója a WSA-n, ahol a 4. évfolyam hallgatóit mentorálja mind a tudományos, mind a gyakorlati szakmai fejlődés terén.
A teljes jelentés itt olvasható