Európa jövője populista?
12.00 - 18.00
2024. március 21., csütörtök
REGISZTRÁCIÓ
Úgy tűnik, ismét a populizmus a mumus az európai politikusok ajkán. Ezzel a konferenciával szeretnénk összehozni a nyitott gondolkodású akadémikusokat, politikusokat, kommentátorokat és gondolkodókat Európa-szerte, hogy feltegyük a kérdést, miért tűnik úgy, hogy a populizmus visszatért, mi mozgatja, és hogy Európának fel kell-e karolnia vagy marginalizálnia kell-e a populista erőket.
Egy olyan időszakban, amikor az elitekkel szembeni düh és az elit gúnyolódása az őket bírálókkal szemben újból crescendo-t mutat, célunk, hogy összehozzuk a politikai megosztottságot képviselő érdeklődő elméket, és megpróbáljuk megvilágítani az Európa előtt álló egyik égető kérdést.
A gazdák mozgalma végigsöpör Európán. Sokan jobbra tolódást jósolnak a választásokon. Az olyan pártokban, mint az AfD, újra felerősödik a jobboldali nemzeti populizmustól való félelem. Egyértelműnek tűnik, hogy a populizmus mint erő nem fog eltűnni. Konferenciánkkal azt próbáljuk megérteni, hogy mi mozgatja a populista érzelmeket, miért utasítják el a hatalmon lévők annyira a populistákra szavazók aggodalmait, és hogyan kellene az európaiaknak reagálniuk.
Szekciók
- Keybote beszéd: Matthew Goodwin professzor: A populizmus és az elitek
- Elhagyott szavazók: Miért nem utasíthatjuk el a populizmust?
- Menetelésben? A populizmus kilátásai Európa-szerte
Előadók
- Petra Andits, Seal of Excellence Fellow, Bozen-Bolzanói Szabadegyetem
- Sabine Beppler-Spahl, a Freiblickinstitut (Berlin) elnöke, a Spiked németországi tudósítója.
- Frank Furedi, ügyvezető igazgató, MCC Brussels
- Monika Gabriela Bartoszewicz, egyetemi docens, UiT The Arctic University of Norway (Norvégia, Sarkvidéki Egyetem)
- Ulrike Guerot, az európai politika professzora, Bonni Egyetem; a European Democracy Lab alapítója.
- Matthew Goodwin, a Politika és a Nemzetközi Kapcsolatok professzora, University of Kent
- Mick Hume, szerző, Democracy Watch, Európai Konzervatívok
- Francisco José Contrera, a sevillai egyetem jogfilozófia professzora.
- Ralph Schoellhamer, politológia és közgazdaságtan adjunktus, Webster Bécsi Magánegyetem; az MCC vendégkutatója.
- Jeremy Stubbs, újságíró; szerző, a Causeur szerkesztőségi igazgatóhelyettese.
- Sergio Velasco, politológus, elemző és politikai kommentátor; a Filosofia Política alapítója.
- Charlie Weimers európai parlamenti képviselő
REGISZTRÁCIÓ
Teljes program:
12.00 - 13.00
Regisztráció és ebéd
13.00 - 13.15
Megnyitó beszédek
Frank Furedi professzor, ügyvezető igazgató, MCC Brussels
13.15 - 14.30
I. Panel: Elhagyott szavazók: Miért nem utasíthatjuk el a populizmust?
- Charlie Weimers európai parlamenti képviselő
- Mick Hume, szerző, Democracy Watch, Európai Konzervatívok
- Monika Gabriela Bartoszewicz, egyetemi docens, UiT The Arctic University of Norway (A norvégiai sarkvidéki egyetem)
- Jeremy Stubbs, újságíró; szerző, a Causeur szerkesztőségi igazgatóhelyettese.
A populizmust gyakran úgy állítják be, mintha a választók erkölcsi hibája lenne. A kisebbségi csoportokkal vagy az Európai Unióval szembeni ellenszenvet szító, fondorlatos politikusokat is hibáztathatják, de összességében a problémát a választók növekvő intoleranciájában látják.
Az elemzések ritkán összpontosítanak a politikai főáram hibáira. Alig foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a hagyományos pártok miért idegenedtek el ennyire azoktól az emberektől, akik rájuk szavaznának.
A populizmusra azonban egyfajta ébresztőként kellene tekinteni. Kevésbé arról van szó, hogy a választók az idegengyűlölet felé sodródtak, sokkal inkább arról, hogy - a migrációtól a gazdaságig, a kultúrától a mezőgazdaságig számos kérdésben - a politikusok elhagyták a szavazókat egy sor progresszív elképzelés javára.
Ez az panel megvizsgálja, hogy mi a valódi oka az európai politikában bekövetkezett „populista elmozdulásnak”, és felteszi a kérdést, hogy a populizmusnak több köze van-e ahhoz, hogy a hagyományos pártok elhagyták a választókat, mint az intoleráns attitűdök feltételezett újjáéledéséhez.
14.30 - 15.00
Kávészünet
15.00 - 16.15
I. Panel: Menetrendben? A populizmus kilátásai Európa-szerte
- Francisco José Contrera, a sevillai egyetem jogfilozófia professzora
- Ulrike Guerot, az európai politika professzora, Bonni Egyetem; a European Democracy Lab alapítója.
- Ralph Schoellhamer, politológia és közgazdaságtan adjunktus, Webster Bécsi Magánegyetem, az MCC vendégkutatója.
- Sergio Velasco, politológus, elemző és politikai kommentátor; a Filosofia Política alapítója.
A közelgő európai parlamenti választások az európai elit figyelmét is felkeltették. Számos közvélemény-kutatás szerint a populista pártok erős eredményekre számítanak. Erre válaszul sokan a populizmus újbóli „fenyegetéséről” panaszkodtak, és az európai vezetők igyekeztek „engedményeket” tenni a többségi nézeteknek a migrációtól kezdve a mezőgazdaságon át az uniós reformig terjedő kérdésekben.
Úgy tűnik azonban, hogy sokan elutasítják ezeket a választók „megvásárlására” tett kísérleteket. A mezőgazdasági termelők továbbra is tiltakoznak szerte a kontinensen, és a felmérések szerint egyre nagyobb az elkeseredettség a migrációval kapcsolatos problémák megoldásának elmaradása miatt.
Vajon a populizmus kulcsszerepet fog játszani a közelgő választásokon és azon túl? Milyen kérdések ígérik, hogy egyesítik a kontinens nagyon különböző sarkaiból érkező populistákat? Van-e valami tanulság a különböző országok különböző populista erőitől? Végső soron a populista érzelmek csak válaszok a különböző helyi problémákra, vagy a populista pillanatok tükröznek valamit az európai nemzetek általánosabb politikai helyzetéről?
16.15 - 16.45
Kávészünet
16.45 - 18.00
Keynote előadás: Matthew Goodwin: A populizmus és az elitek
- Matthew Goodwin, a Politika és a Nemzetközi Kapcsolatok professzora, Kent Egyetem; szerző, Értékek, erények, hang.
- Petra Andits, a Kiválósági Pecsét ösztöndíjasa, Bozen-Bolzanói Szabadegyetem.
- Sabine Beppler-Spahl, a Freiblickinstitut elnöke (Berlin), a Spiked németországi tudósítója.
Gyakran halljuk, hogy a populista politikusok hamis különbséget tesznek „a nép” és „az elit” között - az utóbbiakat próbálják hibáztatni a társadalom problémáiért. Az elitellenes érzelmek tartós vonzereje azonban elgondolkodtató.
Matthew Goodwin professzor hosszú éveken át vizsgálta a populizmust Európa-szerte, és legújabb könyvében részletes érveket sorakoztat fel amellett, hogy a „populista mítosz” valójában igaz. Az új elitek számos mutató tekintetében drámaian különböznek a társadalom tömegeitől, és megpróbálták a társadalmi intézményeket felhasználni arra, hogy országaikat a saját képükre formálják át.
Sokak szerint a nyugati politikai dinamika egyre inkább túllép a régi „baloldali és jobboldali” kettősségen, és az establishment és az anti-establishment erők közötti új megosztottság felé halad. Ez az ülés azt vizsgálja, hogy a populistáknak vajon több igazuk van-e, mint amennyit elismernek, amikor az „eliteket” tartják Európa legsúlyosabb problémáinak középpontjában állónak.
18.00
Fogadás