Jogállamiság Lengyelországban: kettős mérce és visszaélés?

  • 18:30 - 20:00
  • 2024. november 12., kedd
  • Thon EU Hotel, Rue de la loi 75, 1040 Brüsszel

REGISZTRÁCIÓ

A jogállamiság az Európai Bizottság és több tagállam - mindenekelőtt Lengyelországban és Magyarországon - között központi vitás kérdéssé vált. Mindkét ország ellen 2023 októbere előtt az uniós értékek megsértése miatt a 7. cikkely szerinti eljárás indult, és több milliárd eurónyi uniós támogatást tartott vissza az EU a jogállamiság állítólagos megsértése miatt. Úgy tűnik azonban, hogy az ilyen aggályok gyorsan feledésbe merülhetnek, ha a „megfelelő” pártok kerülnek hatalomra.

Lengyelország új kormánya e tekintetben emblematikus. Még Donald Tusk beiktatása előtt a Bizottság 5,1 milliárd euró „előfinanszírozást” szabadított fel a gazdaságélénkítési és rugalmassági tervből. Két hónappal később Ursula von der Leyen azt mondta: „Lenyűgözőek az Ön és a lengyel nép erőfeszítései, amelyek a jogállamiság mint a társadalom gerincének helyreállítására irányulnak”. 2024 májusára a Bizottság kijelentette, hogy megszünteti a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. Még a szimpatizánsok is kénytelenek voltak elismerni, hogy a pénzek rohanása kevéssé kapcsolódott a Tusk-kormány tényleges munkájához.

Azóta a Tusk-kormány a saját „jogállamisági” botrányaiba keveredett, amelyek a hatalommal való visszaélés kérdéseit érintették. A kulturális és nemzeti örökség ügyvezető minisztere 2023 decemberében kirúgta számos lengyel médiavállalat igazgatótanácsi elnökét. Áprilisban a kormány egy lépéssel tovább ment: egy közszolgálati műsorszolgáltatót felszámolás alá helyezett. Egy kommentátor szerint a kormány „nem rúghatja ki a lengyel állami rádió és televízió vezetőségét”, de „felszámolás alá helyezheti az állomásokat, és az ideiglenes adminisztráció  azt tehet, amit akar”.

A Tusk-kormány ugyanakkor kiterjesztette kampányát az igazságszolgáltatásra is. A kormány 2023 decemberében megpróbált egy új „függetlenségi tesztet” bevezetni a bírák számára. Ezt gyorsan követte egy parlamenti határozat, amely semmissé nyilvánította a Parlament összes 2018-2022 közötti, a bírákat jelölő Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak megválasztására vonatkozó határozatát.

Összességében a kritikusok azt állítják, hogy a Tusk-kormány megpróbálja kiszorítani az ellenzéket a közéletből. A Jog és Igazságosság párt két képviselőjét bebörtönözték, de Andrzej Duda lengyel elnök később kegyelmet adott nekik. A volt igazságügyi miniszter otthonában házkutatást tartottak, a központi bank elnökét pedig különleges bíróság elé hurcolták.

Visszaél a Tusk-kormány a hatalommal? Egyesek szerint a PiS nyolc éven át széles körben ugyanazt a stratégiát alkalmazta, és most egyszerűen felháborodott, hogy a fogadó oldalon találja magát. A jogállamisággal való visszaélésre vonatkozó vádakat a választási vereséggel megbékélni képtelen konzervatív politikusok hangoztatják, vagy van mögötte valóságalap? Miért hallgatott az EU arról, ami Lengyelországban történik, és miért tapsolta meg az új kormányt?

Csatlakozzon az MCC Brüsszelhez, hogy megvitassuk a lengyelországi jogállamiság helyzetét, az EU hallgatását ezekben a kérdésekben, valamint azt, hogy vajon kettős mérce és visszaélések játszanak-e szerepet.

Résztvevők

  • Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris (Lengyelország) igazgatótanácsának elnöke.
  • Anna Bryłka európai parlamenti képviselő (PfE)
  • Tobiasz Bocheński európai parlamenti képviselő (ECR)

REGISZTRÁCIÓ