Veszélyezteti-e a nemi identitásalkotás a női jogokat és a gyerekek biztonságát?

dátum: 2025. márc. 17. (hétfő)

időpont: 18:30 - 20:00

helyszín: TBC, Brüsszel

REGISZTRÁLJON ITT

 

Az Európai Unió a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikáknak a jogi és társadalmi keretekbe való beágyazását tűzte ki célul. Az egyik legfontosabb terület a nemi önazonosítás koncepciója: az az elképzelés, hogy az emberek képesek legyenek meghatározni és kinyilvánítani saját „nemi identitásukat” anélkül, hogy orvosi, jogi vagy külső jóváhagyást igényelnének. Más szóval, hogy a transz személyek képesek legyenek arra, hogy a hivatalos dokumentumokat saját önbevallásuk alapján megváltoztassák. Azonban kritikusok egyre nagyobb csoportja ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy ezek a politikák a nők és a gyermekek alapvető védelmét csorbítják.

Az EU az LMBTIQ-egyenlőségi stratégia (2020-2025) révén a gender önazonosítást kívánja rögzíteni - milyen következményekkel jár ez a nőkre, a gyermekekre és a társadalom egészére nézve?

Az önazonosítás támogatói ragaszkodnak ahhoz, hogy a marginalizált és kiszolgáltatott emberek emberi jogainak kiterjesztéséről van szó. A kritikusok azonban azt állítják, hogy ez éppen a nemi alapú jogok elvesztésével, a védelmi szabályozások veszélyeztetésével és a szólásszabadság korlátozásával egyenlő. Az egyik gyakori példa a nemek szerint elkülönített terek, például a mosdók fontosságára vonatkozik: az önazonosítás hívei lehetővé tennék a biológiai férfiak számára, hogy női mosdókat használjanak, ami az ellenzők szerint megnyitja az utat a visszaélések és a potenciális veszélyek előtt.

Egy másik fontos terület a sport. Az önazonosítási politika lehetővé tenné, hogy a biológiai férfiak nőkkel versenyezzenek - de nem teszi-e ez ki veszélynek a nőket, és nem ássa-e alá alapvetően a fair play elvét? Hasonló kérdések merülnek fel a börtönszektorban is: vajon a börtönökben a transznemű nőket biológiai nőkkel együtt kellene-e elhelyezni? Mi a helyzet a veszélyeztetett nők számára fenntartott menedékhelyeken? Az önazonosítás szószólói szerint ezek a példák a transzneműek jogainak aláásására irányuló kulturális háború részét képezik, de a kritikusok ragaszkodnak ahhoz, hogy a biztonságról, a jogokról és a magánéletről szóló, rendkívül fontos döntések meghozatalakor alig gondolnak a következményekre.

A vita egy további aspektusa a szólásszabadságról és a nyílt vitáról szól. A gyűlöletbeszéd elleni fellépés ürügyén a nemi önazonosítás törvények kritikusait gyakran kiszorítják, támadják, és rendezvényeket zárnak be. Az érzékenység szélesebb körű légköre ellentmondásosan azt jelenti, hogy a politikusok és a nyilvánosság tagjai félnek felvetni ezeket a témákat. Elfojtják a nemi identitással kapcsolatos kritikus vitát a megkülönböztetés elleni küzdelem ürügyén? Tekintettel arra, hogy az aktivista csoportok jelentős mértékben részt vesznek az uniós jogszabályok kialakításában, van-e elegendő felügyelet, vagy az EU demokratikus ellenőrzés nélkül épít be ideológiai politikákat a nemzeti jogszabályokba?

Ez az esemény összefogja a szakértőket, kutatókat és a nők jogainak védelmezőit, hogy kritikusan vizsgálják meg a gender-aktivizmus messzemenő következményeit. Csatlakozzon hozzánk egy nyílt és őszinte vitára a nemi alapú védelem jövőjéről!

Vendégek:

Stella O’Malley, pszichoterapeuta; társszerző, When Kids Say They're Trans; szülő

Ashley Frawley, vendégkutató, MCC Brüsszel

Faika El-Nagashi, korábbi EP-képviselő (Ausztria), Európai Zöld Párt; politológus, emberi jogi aktivista

REGISZTRÁLJON ITT